Újra itt vagyok. Írhattam volna előbb is, de mivel szerdán hazánkban járt a Black Sabbath, a kis törpe óriás Dioval, és nagyjából a 2. sorból élvezhettem a koncertet, kicsit vártam, engedtem egy csöppet lerakódni az emlékeket hátha nem írok így túl nagy hülyeségeket az elfogultság miatt. Nos tehát itt voltak. Mint a koncert közben kiderült már két napja Pesten pihentek., lévén volt egy kis szünetük, az előző koncert elsején volt Athénban. Na de vissza a koncerthez. fél 5 felé gyülekeztünk ismerősökkel, masszív fanatikusokhoz híven, nehogy lemaradjunk a kapunyitásról. Nos ez csak fél 7 körül történt meg, addig pedig biztos ami biztos zuhogott az eső. Csak a móka kedvéért. Előzenekar a Wisdom volt, rájuk nem térnék ki túl részletesen lévén egy dalukat ismeretem összen, valamint ez a fajta zene nem az én világom. De hallgatható volt azért. Az ő bulijuk alatt még esett az eső,meg fújt a szél. Passzolt a hajlengetős metáljukhoz. Aztán gyors átszerelés, függöny fel előtárult a Sabbath díszlet. a Háttérben a dohányzó, kártyázó angyalokkal. Óóóó Menny és Pokol:) Vinnie dobszerkója hátul magasan fent, elég tekintélyes darab volt. A színpad két szélén pedig vaskerítés...Templomkert, temető? Illetve inkább mindkettő egyszerre. Gyors beállás, ami persze lehetett volna még gyorsabb. És kezdődött is a buli. Intro..majd dörrent a Mob rules.. Iommi riffelés közben besétál, Dio bekocog, és "Close the city and tell the people..." yeah a hangzás szeirntem a legelején még nem volt az igazi, pontosabban azt modanám hogy nem volt teljesen tökéletes csak majdnem, viszont hamar kijavították:) De ugye aki koncertre jár az tudhatja, hogy az első pár perc alatt ez előfordul, egy apró problémánk volt, amit utána meg is beszéltünk, hogy Iommi gitáját kicsit visszvehették volna, de ez sem volt zavaró, inkább csak egy kicsit szokatlan. Basszus, dob rendben, Dio meg...hát aki nem ismeri az azonnal hallgassa meg a mondjuk Heaven and Hell albumot, aki meg ismeri annak ugye nem kell semmit mondanom? Csak címszavakban: 65 év, kb 164 cm, 40 kiló vasággyal együtt, és a hangorkán ami köröt a nagykicsi emberből. Következő dal a
Children Of The Sea. Fantasztikus, nincsenek jelzők. Majd egy olyan dal amit nagyon reméltem, hogy elővesznek amikor kiderült hogy turnéznak: I. Jó bólogatós villázós kiabálós refrénnel "I - I - I, I am standing alone, but I can rock you". Majd Sign Of The Southern Cross, fantasztikus erre nem lehet mást mondani a zenekar is nagyon ott van, ekkora már rég tökéletes a hangzás:) Egyik kedvenc dalom a törpével készített lemezekről. Majd jött a Voodoo, én nem szerettem annyira, ha én állítom össze az anyagot akkor más lett volna helyette, de ezt az eretnek gondolatot a dal után el is vetettem. Dobszóló...ez volt talán az este leggyengébb pontja, amenyire meg tudom ítélni Vinnie hihetetlen jó dobos de az nem azt jelenti hogy jókat tud szólózni. Bár a vége jó volt amiből kifejlődött a Computer God gépies csattogású kezdése. Húzos kemény kiváló kezdése a brutálisabb Dehumanizer albumnak. És ezek után jött csak az igazi zenei orgazmus. Falling off the Edge of the World, lassú kezdés majd majd felpörög az egész, másik nagy kedvenc. Vissza is kellett venni e tempóból egy kicsit:) Tehát jöhet egy király súlyos doom, az egyik új dal, a leglassabb, hogy nem szakad le Tony keze az ilyen riffektől?!? De a csúcs még csak ezután jött. Ha nagyon kell akkor elmonodm, hogy számomra a következő dal a Die young volt az. Gyors feszes, a közepén egy kis lírai lassulással, hogy utána megint legyen hova gyorsulni. Közönség énekel király dal. "Die young, young!" Majd az amire, azt hiszem 15-16 éve várnak az emberek. Heaven and Hell. Nem néztem az órámat, de nyújtották vagy 14-15 percesre, hihetetlen volt. És volt itt némi játék a fényekkel. A kis törpike a sötét színpadon vörös fénynel megvilágítva, lehet viccesen hangzik de ördögi volt:P És vége is volt a kocertnek, csak a ráadás hiányzott, már. Kis kiabálás és már vissza is jöttek. Én beindult valami gőzgép féleség és a Neon knights mindent legyalult a végén. Hihetetlen este volt, nem az elfogultság mondatja velem de sajnálhatja aki nem jutott el erre a koncertre. A végére maradt egy kis tüske, lévén nagyjából egy órát vártunk a bandára 25-30-an hátha sikerül képeket készíteni aláírást szerezni, de nem szálltak ki a kisbuszból:( Elmentek 1 méterre tőlünk integettek, mosolyogtak de ennyi. Nos talán legközelebb:) Mert ahogy elnézte az ember ezeket a srácokat, bizony van még bennük bőven pár jó év pedig nem éppen tinik. De ha semmi végzetes dolgog nem jön közbe bizony még évekig bírják, csak kérdés, hogy mi lesz ennek a formációnak a sorsa a turné után....

Ma viszont Doors koncert volt a Margit szigeten...sajnos túl közel volt a kettő egymáshoz, választanom kellett a kettő közül, és a Sabbathra szavaztam. Van ez így, nem jöhet össze

minden.

"Cry out to legions of the brave, time again to save us from the jackals of the street"