Elfogyott a szerencséd, és nincs már több ellenség...

Viszlát

Az üresség ébreszt, csak a holdfény néz be rád
Az emléke kínoz, hát virrasztasz tovább
És megmaradt az illata, és látod még az arcát
De ott cseng még a hangja is: Keress mást!

Ígéret volt csak minden szép szava
Semmivé lett, elszállt egy perc alatt

Még húsba tép
Az emlékét csak egy kép őrzi tovább
A foglya vagy rég
Hát szabadulj, mondd ki végre
Viszlát!

Nem maradt senki, aki otthon téged vár
ő végleg elment, csak a kulcsokat hagyta rád
Ne hívd fel és ne keresd, amit soha nem találsz
Az, hogy rálelsz majd egy másikban, hazugság!

Ígéret volt csak minden szép szava
Semmivé lett, elszállt egy perc alatt

Még húsba tép
Az emlékét csak egy kép őrzi tovább
A foglya vagy rég
Hát szabadulj, mondd ki végre
Viszlát!


"Tell me where the hell I'm going let my bones fall in the dust"

Leköröz a fájdalom, de élsz...Kegyelemdöfés....

Nos igen, ez van megint, túl sok újdonság nincs benne, nem is tudom miért írom ide. Talán, hogy könnyebb legyen, úgysem olvassa el senki. Vagy legalábbis igen kevesen. Az ember néha hajlamos, igen magasról, igen mélybe zuhanni. Ebben nincs semmi különös, akivel ez nem történik meg sohasem, az nem is ember. A baj akkor van, amikor nincs semmi ami megtartana, lassítaná a zuhanást, vagy legalább...legalább utána kapna egy kéz, még ha nem is éri el már. Majd következik a szenvedés a feneketlen sötétségben egyedül, összetörve, könyörögve valamiért. Nem, nem azért ami előtte volt és jó volt, szép volt, hanem az utolsó döfésért, hiszen te nem tudod és nem is akarod megtenni, de akkor is, érjen véget örökre. Mert megfizetünk mindenért ami tettünk, sokkal...sokkal fájdalmasabban, hiszen mindig megbocsát az ég...
de milyen áron? Mit kell elviselni a feloldozásért? Hányszor kell zokogva könyörögni a kegyelemdöfésért? Persze soha nem kapja meg az ember, hiszen feladata van..na persze. Csak majd sokára, mikor a fájdalom és felelem könnyei mögött rejtőzik minden szép emlékünk,és nem adnak megnyugvást, békességet, hogy elfogadjuk, hogy eljött..De mikor a megváltást jelentené soha..Csak amikor mindenkit kézen fognak, és "távolodnak a hajnaltól, ünnepélyes táncban. El a sötétség felé. Miközben eső csurog az arcukon. Tisztára mossa könnyeik sójától.”
Most fázom, félek, szenvedek és rettegek...és nem látom, mi lenne a megoldás.


Amerikai éjszaka

Üdvözöllek a sötét
amerikai éjszakában.

Nem kell sokáig várnod,
kijut neked is a félelemből,
szorongásból, fájdalomból bőven.

Ma egyedül vagy, kiáltásod
úgysem hallja senki sem.


Ezzel be is fejezem mára...

"Kegyelemdöfés, pengéd, gyorsan mártsd belém
Kegyelemdöfés, hidd el megbocsát az ég"

Then a little white shape look down at me...

Újra itt!

Sok idő telt el megint, viszont semmi kedvem nem volt írni. Pedig talán lett volna mit. Azóta újra jártam fent is meg nagyon mélyen is..van ez így. De most elvileg minden rendben van. Most, hogy vége a nyárnak el kell mondanom, hogy idén többet voltam a ZP-ben mint az eddigi években összesen. Koncert, koncert hátán, legutóbb éppen Hobo, lehet vasárnap is megyek a Gödörbe elvileg tematikus koncert lesz Faludyra emlékezve. Aztán volt Deák Bill is... na itt kisebb problémák voltak, konkrétan nagyon megzuhantam, sok rossz dolog volt akkoriban, valamint mindezekre rájött egy emlék..8 éve hiányzol Peti mindenkinek..Na de túl kell élni a dolgokat. Mert azért van minek örülni is, hiszen ha minden jól megy, akkor október 4én József Attila est,azaz sokadik nekifutásra eljutok színházba valakivel, akivel meglehetősen érdekesen alakult az eddigi kapcsolatunk, és újra ősz van... "Egymás húsába beletépünk s lehullunk az őszi avaron...." nem többé nem történhet meg. Most már minden rendben van és így is marad:) Na de közben azért történtek jó dolgok is. Barátokkal voltam pár napot Agárdon, igazán bánhatja aki nem volt ott (Larsy, Szasza!!!). Végig király idő volt, Szalonna, tűz sok-sok söröcske:P Valamint kivételesen nem tört össze/tűnt el semmi és még tisztaság is maradt utánunk, a felsőbb hatóság (mutter) legnagyobb örömére. Volt szerencsém megkóstolni Szasza mézsörét is..gyanítom azóta
már elfogyott, szóval így jártam:D Jó lenne olvasni is valamit, csak mostanában semmi kedvem hozzá, meg nem is tudom milyen könyvnek kellene nekifogni. Na majd talán valamit kitalálok... Egyenlőre most sok szar dolog közepette is boldog vagyok, mert rendeződött egy nagyon fontos emberi kapcsolat és ez számított most leginkább:)
"Van, aki elbukott, de újra talpra állt, a reményt s a hitet csak az ostobák tagadják." Köszönöm:)

Végül.. 99 évesen elment Szepes Mária...

VISSZANÉZŐ

Torlódik mögöttem a múlt,
minden, ami az időszakadékba hullt.
Semmit sem kívánok vissza. Elavult.