Gondosan elterveztünk mindent előre, aztán ez természetesen teljesen felborul. Leértünk 10 óra körül, gondoltunk belefér egy kis borozgatás, mégiscsak Tokajban vagyunk, aztán karszalag intézés felderítés és 3tól koncertek ebbe abba belehallgatunk stb stb. Ez teljesen felborult köszönhetően az időjárásnak (kb. 35fok árnyékban is), szóval ültünk egy hangulatos pincében bort/mustot kóstolgatva.
Egy óra felé elmentünk eltudni a hivatalos procedúrát, de nem lehetett a napon kibírni, fél háromkor visszarohantunk a pincébe...Gyula barátunk ott maradt a fesztiválon, nem tudjuk mit csinált, hogy élte túl de akkor esett be a pincébe amikor már éppen indultunk volna visszafelé nagyjából 7 órakor, úgyhogy egy bő fél órát még maradtunk aztán irány a fesztivál most már aztán de tényleg nagyon is:D
Igyekeztünk Kispálon úgy helyezkedni, középtájon, hogy, amikor vége van viszonylag könnyen előre tudjunk törni az első sorba, de azért az alteros brigád tombolását se kelljen túlságosan elöl végigélni. Mert bizony tomboltak...erre ember fel nem készülhet amit a nekivadult raszta Kispál fanok műveltek, sokkoló élmé
ny .. de történt más is, kb 20 perccel előbb kezdtek játszani..hamar végeztek a beállással és gondolták, ha már így alakult elkezdik, szerencsére ettől nem lett hosszabb a koncert mert nagyjából ennyivel a hivatalos időpont előtt abba is hagyták.Ezt követően már csak bő 40-45 percet kellett kibírni, amíg átalakították a színpadot, meg hát...kicsit több hangfal is fel került illetve Mikkey Dee kb háromszor akkora dobszerkója, mint kispálos "kollégájáé"
Nem kell túl nagy fantázia, hogy az ember elképzelje mekkora őrjöngés fogadta ezt a látványt, illetve amikor Lemmy spéci mikrofonállványát behozták. Aztán sötétség, mindenféle hangok stb stb stb, zenekar besétál, kis hangszerbuzergálás...
-Do you feel allright?
-Yeeeaaah!
-We are Motörhead......and...we play rock nad roll!
és már robbant is az Iron Fist, egyik kedvenc klasszikus korszak beli Motörhead dalom, majd megállás nélkül Stay Clean, eddig is eléggé emelkedett volt a hangulat majd harmadik dalnak a Kiss of Death albumról jött a...
Ezután pedig a végső fellángolás (Going to Brazil, Killed by death, Born to raise hell), az utóbbi egyik nagyon nagy kedvenc, végre pedig az elmaradhatatlan (?!?) Ace of spades, majd tényleg a legutolsó dalnak Overkill, iszonyatos zúzás természetesen mindkettő alatt. egy dologgal nem vagyok kibékülve úgy általában a Motörhead koncerteken, azzal hogy hagyják gerjedni a hangszereket rettenetes zajjal a végén még 1-2 percig, amikor levonulnak a színpadról. De összességében kis dolgokat leszámítva, például pár okoskodó ace of spades függő hülyét, akik az elején kifejtetették hogy húú de jó lenne ha azzal kezdenének meg 10 méterről nézve a kiragasztott settlistet megesküdött rá, hogy a hatodik dal lesz...na hát rettenet, számomra mindig gyanúsak voltak azok a "rajongók" - bármelyik zenekart is figyelembe véve - , akiknek a legismertebb dal volt az adott zenekartól a kedvencük...ott valami baj van mindig:P
Mindent egybevetve egyébként hihetetlen jó koncert volt eddigi koncertjeim alapján top3-ban a helye.
u.i.: És a Kispál sem volt annyira vészes mint elsőre gondoltam:)
1 megjegyzés:
Lemmyék mindenkit jól seggbe rúgtak ezen az estén. Elől álltam, de magatehetetlen flipper golyóként hátrébb sodródtam a pogózó tömegben, az első 2-3 dal egy könnyed kis élet halál harc volt, de hát a Motörhead mindenki hallójárata ellen háborút indított ezen az estén is, nem csoda hogy beindította az embereket. Mikkey Dee tartott egy kis torna órát is, ahogy láttam mindenki követte a példáját, nem csak a dobhártya ellen, de a zsírpárnák ellen is keresztes hadjáratot indított a zenekar.
3 és 7 óra között pediglen a sátrak között kóvályogtam és a krisnásokat kérdezgettem a világ apró cseplő dolgairól ;)
-Gyula voltam ;)
Megjegyzés küldése