2011. március 29., kedd

Sose fog rajtunk semmilyen átok, amíg a gyertya le nem ég....

Történtek érdekes dolgok mióta nem írtam. Először is az előző bejegyzésben megemlített angol teszt. Kiderül hamarosan az eredménye, sajnos sok jóra nem számítok, de meglátjuk. Három feladat volt, az első hibajavítás egy két oldalas szövegben, nos mivel nem a precíz angol nyelvtanomról vagyok híres, ez necces feladat volt. Majd egy geometriai ábrákkal zsúfolt
kép leírása (felhívjuk figyelmét, hogy amerikai angolt kell használni a leíráshoz!, hát csodás). Szóval az első feladatban kiderült, nem felső az angolom, itt meg, hogy angol-angol... úgy éreztem egyre jobban vágom magam alatt a fát, no semmi vész a harmadik feladattal lehet javítani. Húsz oldalas szakmai szöveg a végén nagyjából 20 kérdéssel, illetve egy feladattal, hogy rajzoljam le a hálózat topológiáját. Itt túl sok problémám nem volt, hiszen végre valami kicsit szakmai dolog, nem csak kizárólag az angol tudást mérte. Egyetlen probléma, hogy mindhárom részfeladatból el kell(ene) érni 70%-ot, nem elég az összesített 70%.

A következő nagy elhatározás amit két nap után tett is követett, az volt, hogy újra, immár harmadszor nekifeszültem a konditeremnek, persze zsenge ifjúságomhoz képest most sokkal kifinomultabb edzésprogrammal, ami nem csak az agyatlan súlyemelgetésből áll. Elég jól sikerült összebarátkoznom a futópaddal, valami rémes szerkezetnek gondoltam, lévén gyűlölöm a "céltalan" futást. Azért futni, hogy fusson az ember rettenetes, a fociban pl. ott a cél. De mondhatom, hogy igen belsőséges viszonyt sikerült kialakítanunk így három alkalom után, és ez teljesen jó:)

Harmadszor pedig, megint csak rá kellett jönnöm ha az ember jó buliban van, könnyen több pénzt cseszhet el, mint amennyit elsőre tervezett és olyan dolgokat is csinál ami kevéssé egyeztethető össze azzal amit az előző bekezdésben leírt dolgokat inspirálta. Az ember jó társaságban csak-csak felpörög azért, aztán máris nekiáll egyik cigit szívni a másik után amolyan nyugtatónak, aztán az éjszaka közepén pizzát rendel, kiemelt figyelmet szentelve a sok sok feltétnek és hát ha még kóla is van mellé amolyan ajándéknak... Nem mellesleg pedig láttam az embert is aki elgázolt, úgy hívják Johnny Walker... De azt hiszem néha bele kell férjen egy kis ereszd-el-a-hajam-éjjel néha napján.

Talán kicsit szokatlan az utolsó pár bejegyzésem után, hogy most jóval kevesebb elvont dolog szerepel, de most ez sikerült, olyan témám nem volt nagyon mint az eddigiek. Persze a sorokat, mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja:)

A végére pedig egy dal, ugyan nem túl rockos de egyszerűen imádom. Meg igazából sok tekintetben kapcsolódik is a bejegyzéshez, még ha nem is teljesen egyértelmű, hogy hol és miért, de lesz olyan aki tudja, és ez pont elég. Elton pedig minden különcségével és melegségével az egyik legnagyobb arca annak a dolognak amit ma zenének neveznek ezen a sárgolyón.







"Don't you know I'm still standing better than I ever did
Looking like a true survivor, feeling like a little kid"

1 megjegyzés:

Lia írta...

A vizsgához sok sikert, az Elton számot ismerem, a bejegyzés feelingéhez meg, annyit, h nhéa nem árt a válltozatosság, fő, h az ember megtudjon újjúlni, hajrá :)