Fáradt és törött, végtelen körök, hajnalban hazafelé....

Miután hazaértem volt némi okom, hogy megbontsam a lassan három hónapja érlelődő aszalt szilván pálinkát. Bátran mondhatom, hogy fantasztikus zamatot adott neki a plusz gyümölcs, persze ehhez azért kellett a minőségi pálinka is. Harmadik napja már, hogy folyamatosan nyomom magamba a  nem éppen egészséges - legalábbis ilyen mennyiségben már nem az - dolgokat, de ez a pár nap most így sikerült. Voltak jó hozadékai is, mert sikerült kibeszélni magamból fontos dolgokat valakivel, valamint másokkal való kapcsolatomban érdekes dolgok kerültek felszínre. Újból kiderült, hogy az emberek bármit is mondanak tesznek képesek egyetlen perc alatt szembeköpni magukat. Viszont kiderült, hogy valószínűleg csökkentenem kellene két fővel a pár bejegyzéssel korábban összeállított hat emberes listát. Ezen a héten elhalványodott rajta a halak egy kicsit a sok piszkálódással, és ami komolyabb baj... az egyik nyilas egy számomra értelmezhetetlen tett miatt.. Még nem tudom mi lesz.

"Tegnap még jó barát - ma ellenség
Kívül még jó a máz, de belül rohad rég
Benned is bíztam egykor, mint mindenkiben
Azt hittem, jóban és rosszban is ott vagy velem"

Az azonban a dolgok groteszk voltában egy hangyányi apró becsülendő dolog, hogy  legalább képes voltál a szemembe is kimondani, azt ami szöges ellentétben állt az elmúlt három nap orrvérzésig sulykolt állításaival. Persze bizonyos szempontból köszönetet kellene mondanom, mert ez oda vezetett, hogy lerendeztem egy olyan beszélgetést ami már hónapokkal ezelőtt aktuális lett volna, és hiszem hogy megérte mert megerősít bizonyos dolgokat egyfelől, másfelől meg felszínre hozta a valódi énedet. Nem lehet köztünk semmi, innentől nem gátol holmi barátság, szabad a pálya, normális esetben ennek nem szabadna tényezőnek lennie. Normális esetben finoman szólva is illetlenség ez. Különösen ilyen gerinctelen elintézési módon. Nem véletlenül tartottam titokban dolgokat, bíztam benned. Hittem hogy őszinte barátsággal mondod azt amit mondtál. "Ő tabu mert a barátom vagy és ez többet ér mindennél". Aztán úgy alakult, hogy őszintére ittam magam és megbeszéltük vele....és ezután hátamba vágtad a késed vigyorgó fejjel, mondván innentől már nem számítok, mert ez a tabu téma csak addig volt fontos amíg titkosak voltak az egykori érzelmeim, de most már akkor nem számít. Ez az köpj le rúgj belém, és köpd le saját magadat is.
Soha semmi nem történik véletlenül. Hónapokkal ezelőtt ígértem neked, valamit amit ereklyeként kezelhetsz. Rám üvöltött, hogy nincs szükségem rá többet, levethetem örökre, nem kell, hogy takarjon, rólad pedig tudtam hogy érdekel. Most már tudom és értem miért üvöltöttek rám odaátról....
A napokban megkaptam mástól, hogy évekig nem ilyennek ismert, és most álarc van rajtam szerinte. NEM. Eddig volt rajtam de levetettem örökre szabadulni akartam tőle. Nincs több fantom maszk, örökre a tiéd, neked ígértem megkaptad, hogy két napig takarhassa a lelked és utána leköphess. Gratulálok. Remélem egyszer azért lekerül majd rólad is majd.

Nem tudom, hogyan tovább, akarom-e, hogy ez a dolog helyre legyen tolva és ha igen mikor és hogyan... sok mocsokban volt már részem de ez most egy picit sok volt.

"Ördög és angyal. Szent háborúk.
  Mindenki vesztes. Nincs máshogy út."